A gyógyszer szervezetbe juttatásának egyik módja a vénába fecskendezett készítmény, ami az aneszteziológiában és az intenzív osztályon alapvető módszer. A vénában rögzített műanyag kanülön keresztül beadott hatóanyag szétáramlik a szervezetben, rövid időn belül eljut a célszervhez, hatáspontjához és perceken belül eléri a kívánt változást.
Ez gyors eredményt hoz, ami sürgős esetben életmentő lehet. Az infúzió folyamatos, szabályozható áramlása többek között megakadályozza, hogy a speciális anyagból készült műanyag kanülben, vagy a végén vérrög keletkezzen. Tartósan átjárható marad a gyógyszerbeviteli „kapu” és az infúzióval a szervezet folyadékpótlása is biztosított. Szükség esetén a vérpótlás is ezen az úton történik.
Kedvező hatás még, hogy az infúzió „bemossa” a gyógyszereket, így elkerülhető, hogy az egymással összeférhetetlen, káros kölcsönhatásba lépő oldatok találkozzanak, ezáltal megelőzhető a „kicsapódás” vagy az egyéb nem kívánt fizikai-kémiai reakció.
Mivel az ébredő beteg nem mindig együttműködő, karját behajlíthatja, ami akadályozhatja az áramlást. Ezért az aneszteziológiában a könyökhajlat könnyen szúrható vastag vénája nem az elsődlegesen választandó helye a kanülálásnak. A kanült megfelelő helyzetben gondosan rögzíteni kell. A vérnyomásmérő mandzsettát célszerű a nem kanülált karra felhelyezni.
„Ez egy kicsit csípni fog.”
Néhány gyógyszer vénás bevitele kellemetlenséggel járhat. Van szer, amely a véna falát izgatja csípős fájdalmat okozva, a gyors befecskendezés pedig feszülés-érzést válthat ki. Megoldást jelenthet, ha beadás közben az infúzió áramlása folyamatos marad és ha előzetesen helyi érzéstelenítő szert adunk a vénába.